Hari :)

Az előző hétvégén készültem egy bejegyzéssel, de megint csak azon kaptam magam, hogy hirtelen hétfő lett. Viszont sikerült kicsit kikapcsolódnom vasárnap egy pár órára és "kreatívoskodni", aminek nagyon örültem mert rég volt rá lehetőségem. Anyukám nyúzott vele már pár napja, hogy alakítsam át az egyik régi kis papírdobozát, amit nagy örömmel készítettem el, amint tudtam. És még nagyobb örömömre neki is tetszett a végeredmény :D. 

Íme néhány kép róla:

A decoupage technikával hogy díszíteni tudjuk és egyedivé varázsolhatjuk tárgyainkat. 

Amire szükség van hozzá:

- a tárgy, amit díszíteni szeretnénk (ideális matt felületűt választani és egyszínűre festeni)

- decoupage ragasztó

- decoupage lakk 

- ecset (a ragasztó és a lakk felviteléhez)

- decoupage szivacs (a papír vagy szalvéta simításához) 

Ezek szinte bármilyen hobbi boltban beszerezhetőek, én a Kreatív hobby üzleteit tudom ajánlani, ott széles választékban kapható minden hozzávaló. A weboldalukon részletes információkat találhattok. Ami még nagyon fontos és nem megvásárolható, az a sok-sok türelem, ami ahhoz kell, hogy minden egyes redőt szépen elsimítsunk a ragasztáskor! :)

Röviden leírom, hogy miként lehet elkészíteni egy ehhez hasonló kis dobozt.

1.) lépés: Miután megvannak a szükséges eszközök, előkészítjük a felületet, amit azután befedünk a ragasztóval. 

2.) lépés: A kiválaszott papírt vagy szalvétát lassan haladva ráhelyezzük a ragasztózott részekre. Vastagabb papírral, mint amivel most én is dolgoztam könnyebb a munka, szinte kézzel is rásimítható a felületre. A szalvéta esetében (a képeken látható kis virág) már nehezebb a dolgunk, mert azt nagyon gondosan el kell egyengetni, hogy nehogy elszakadjon ahogy felszívja a ragasztót, és ügyelni kell, hogy ne gyűrődjön össze. Erre való a direkt ehhez kapható kis szivacsos "ecset", ezzel belülről kifelé haladva tudjuk lesimítani. Ha több réteget szeretnénk egymásra rakni, akkor érdemes megvárni, hogy az alatta lévő megszáradjon.

3.) lépés: Ahogy ezzel elkészültünk várni kell amíg megszárad a felület. Ezután következhet az egyéb díszítés. Én most egy régi képeslapról levágott aranyozott díszcsíkot használtam, amit szintén decoupage ragasztóval rögzítettem. Természetesen ez nagyon sokféle lehet, mindenkinek a kreativitásán és ízlésén múlik, hogy mit használ. Sőt, nem is muszáj. Én is csak azért alkalmaztam, mert anya ékszertartónak szerette volna, így az arany szín gondoltam illeni fog hozzá. 

4.) lépés: Ami még hátra van, hogy az egészet lefixáljuk egy lakk réteggel. Ezáltal fényesebbé válik a felülete, és tartósabbá is válik a munkánk. Eleinte ez a lakk fehér színű, és az is lehet, hogy feloldja az alatta lévő vastagabb ragasztó réteget, de ettől nem kell megijedni, mert a végén teljesen átlátszóvá válik.

5.) lépés: Ha ez mind megvan és megszáradt a lakk is, akkor már csak gyönyörködnünk kell benne :)

Remélem hasznos információval szolgáltam ezzel azoknak, akik most szeretnék kipróbálni a technikát.

Anyukám nagyon örült neki :D Ajánlom mindenkinek a kézzel készített ajándékokat, mert azt hiszem a tárgyi jellegén kívül valami pluszt is adnak, ami pedig a mögötte rejlő odadadó és szeretettel teli munkánk.

Azóta sokat töröm a fejem, hogy milyen tárgyat tudnék még kicsit feldobni a környezetemben és hogyan :) Már van pár új ötletem, ha sikerül valami szép, lehet szerepeltetem itt is.

Sziasztok! :)

Az előző bejegyzéshez kapcsolódóan írok egy rövid kiegészítést még.

Kicsit utánajártam a belinkelt "Little Krishna" című animációs rajzfilmnek, mert nagyon megtetszett a bemutató alapján. Találtam róla egy angol nyelvű cikket, amiben azt említik, hogy ez egy 13 részes, egyenként 23 perces sorozat lesz Krisna gyermekkoráról. Angol nyelven készült, de szinkronizálják Hindi, Tamil és Telugu nyelven is. Elsősorban 7-9 éves korosztálynak szól, de családi szórakoztatásnak is szánják egyúttal. 

Egyelőre a legrészletesebb információ az alábbi honlapon érhető el. Nagyon igényesen megcsinálták szerintem, itt már szerepelnek a sorozat egyes részeinek leírásai, a szereplők bemutatása, illetve egy trailer is.

BIG Animation/ Little Krishna

Remélem elérhetővé teszik interneten keresztül is mihamarabb :)

Haribol!

Kikapcsolódásként szerettem volna 2 videóval kedveskedni Nektek.

Jó lenne ilyen meséket látni a Cartoon Networkon a sok agresszív modern mesék helyett...

Mindenesetre nagyon szép szerintem.

1.mese (megnézhető ezen a linken)

2. mese (bemutató)

Annyira aranyos!! :D

Hari :)

Ahogy az interneten kutattam a pávás képek után, találtam egy számomra érdekes dolgot. Mégpedig, hogy egy pillangó félét Krisnáról neveztek el.

A neve Krishna Peacock (Papilio Krishna, Krishna Pfau), a leírását és az élőhelyeit olvashatjátok a csatolt linken. Szemléltetésül készítettem egy összevágott képet róla.

Mostanában pedig elég sokat hallgatok Ágnest, akinek egyik dalában szintén figyelmes lettem a pillangóra. Biztosan nem véletlen, ha már idevág erről is csatolok Nektek egy videót (illetve a linket, ahonnan elérhető).

"Álmomban mint egy pillangót a hátán hordott a szél. Néha úgy érzem mégis a pillangó álmodott engem és nem én..."

Érdekesnek tartom egyébként Ágnes munkásságát, érdekes témákat fog meg a dalszövegeiben, akár vallásos jellegűeket is, s ezzel nagyon sok pozitív dolgot közvetít a közönség felé. Érdemes belehallgatni az új lemezébe szerintem. A csatolt videó pedig a Wendigo zenekarral közös produkció. Bár őket nem igazán ismerem, de ez a szerzeményük nagyon tetszik.

Ágnes és Wendigo- Álmodók

Haribol!

Néhány rövidebb bejegyzést előkészítek, arra az időre amíg nem leszek ismételten internet közelben. Mégse maradjon "frissítetlenül" a blog :D

A szép napsütéses időben az erdőben sétálva megérintett egy hangulat, hogy milyen gyönyörű lenne egy pávát látni. Erre persze semmi esély nem volt, de azért hazaérve rákerestem néhány páváról készült képre, melyet szeretnék veletek is megosztani. Nagyon gyönyörűek!!

Ezzel kapcsolatban egy rövid részlet a Srímad Bhágavatamból:

MAGYARÁZAT: Az Úr esztétikai érzéke a különféle színpompás madarak, a páva, a papagáj és a kakukk teremtésében nyilvánul meg (...). 

(S.B. 2. ének, 1. fejezet, 36. vers és magyarázata- részletek)

"Srí Caitanya Maháprabhu ekkor elszavalta a következő verset, melyet Srímatí Rádhárání mondott kedves barátnőjének, Visákhának.

Drága barátnőm! Krisna testének sugárzása fényesebb, mint egy friss felhő ragyogása, és sárga ruhája vonzóbb a hirtelen felvillanó villámnál is. Fejét pávatoll ékesíti, nyakát pedig ragyogó gyöngyökből fűzött elragadó nyaklánc öleli körül. Ahogy ajkához emeli elbűvölő fuvoláját, arca oly gyönyörűnek tűnik, akár az őszi telihold (...).”

(Caitanya Caritamrita, Antya-lila , 15. fejezet, 63. vers- részlet)

Haribol!

Gondoltam beszúrok ide néhány képet, ami visszaadja a tavasz szépségét, illetve hangulatát.  Gyönyörű a természet, ilyenkor még felébredni is sokkal jobban esik :D Ahogy csicseregnek a madarak a fákon, a virágba boruló fák illata... úgy simogatja az embert...

Egy kis idézet a Szentírásokból:

"Ahogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének felügyelete alatt meghatározott időben kel s nyugszik a nap és váltakoznak az évszakok, úgy az egyes évszakok növényei, virágai, gyógynövényei és fái is mind a Legfelsőbb Úr irányítása alatt növekednek. A növények nem minden ok nélkül, maguktól nőnek, ahogyan azt az ateista filozófusok állítják, hanem az Istenség Legfelsőbb Személyisége legfelsőbb utasítására. A védikus irodalom megerősíti, hogy az Úr különféle energiái oly csodálatosan működnek, hogy úgy tűnik, mintha minden automatikusan történne. "

(Srímad-Bhágavatam 3. ének, 29. fej., 41. vers magyarázata)

Elolvasom »

Sziasztok!

Elnézést kérek mindenkitől, aki esetleg itt járt, és nem talált újabb bejegyzést.

A Construmán (2009.04.01-04.05.) voltunk kiállítók, s ennek előkészületei, valamint a Hungexpon töltött idő és az utómunkálatok miatt nem jutott időm írni. Rengeteg szervezés egy-egy ilyen kiállítás és kevesen vagyunk rá sajnos, így rengeteg túlórával tudjuk ezt megoldani. Eléggé el is fáradtam már az utolsó napon, de ugye vasárnap után jött a hétfő, és újra munka...

Na de a fáradtságon túl, szerintem nagyon jól sikerült, sok pozitív visszajelzést kaptunk. Aminek még örültem, hogy kültéri szabad területen volt a kiállítói standunk, és sokat lehettem a jó időben a mosolygós napon :D Örültünk, hogy végre ideért az igazi tavasz, könnyebben ment így a munka is.

Már egész helyreállt a megszokott kerékvágás az irodában, de nem sokáig, mert a héten pedig a Renexpon (2009.04.16-04.18.) leszünk kiállítók szintén a Hungexpo területén.

Újra beindul a mókuskerék... Kicsit izgulok is miatta, mert ezen még nem vettünk részt korábban, reméljük a legjobbakat.

Legyen szép napotok! :D

Ezen a napon arra emlékezünk, hogy Srí Csaitanja Maháprabhu, mint Isten rejtett inkarnációja 500 évvel ezelőtt egy olyan lelki folyamatot hozott el a világ számára, melynek követésével bárki beléphet a transzcendentális birodalomba. Ennek a folyamatnak a célja  az Isten iránti odaadás kifejlesztése. Ezt a legfőbb lelki gyakorlattal, Isten neveinek éneklésével kívánjuk elérni: a Haré Krisna Haré Krisna Krisna Krisna Haré Haré Haré Ráma Haré Ráma Ráma Ráma Haré Haré mantrával/ transzcendentális hangvibrációval. 

(felhasznált irodalom: Krisna.hu)

Az Úr Csaitanja missziója

„Srí Csaitanja Maháprabhu azt az utasítást adta tanítványainak, hogy írjanak könyveket a Krisna-tudat tudományáról. Hívei azóta is hűen követik ezt az utasítást. A Srí Csaitanja által tanított filozófia részletes kidolgozása és gondos magyarázata - a tanítványi lánc hitelességének köszönhetően- a legalaposabban megszerkesztett, a legterjedelmesebb és a legkövetkezetesebb tanítás. Bár Srí Csaitanja fiatal korában rendkívül széles körben volt híres tudásáról, mégis csupán nyolc versszakot hagyott ránk, a Siksástaka című verset. Ebben a nyolc versszakban tisztán feltárja előttünk szemléletét és küldetését. Ennek a csodálatos versnek a fordítását közöljük most itt."

(A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda - Srí Caitanya tanítása- részlet)

Siksástaka

1.

"Minden dicsőséget a Srí Krisna sankírtanának, mely megtisztítja a szívet az évek során rárakódott portól, és kioltja a feltételekhez kötött élet, a születés és a halál égető tüzét. Ez a sankírtana mozgalom az emberiség legnagyobb áldása, mivel az áldásos hold sugarát szórja ránk. Ez az élet színültig tele van transzcendentális tudással. Örökké növeli a transzcendentális gyönyör óceánját, és képessé tesz minket arra, hogy megízleljük azt a nektárt, melyre örökké vágyunk.

2.

Óh, Uram, csak a Te szent neved jelenthet áldást az élőlények számára, ezért millió és millió neved van, mint Krisna vagy Govinda. Ezeket a transzcendentális neveket kegyesen átitattad összes lelki energiáddal. E nevek éneklésének nincsenek nehéz vagy szigorú szabályai. Drága Uram, szeretetből lehetővé teszed számunkra, hogy a szent neveiden keresztül könnyen megközelíthessünk Téged, de én olyan szerencsétlen vagyok, hogy nem vonzódom hozzájuk.

3.

Alázatos elmével kell vibrálnunk az Úr szent nevét. Gondoljuk magunkról azt, hogy az úton heverő szalmaszálnál is csekélyebbek vagyunk. Béketűrőbbnek kell lennünk, mint egy fa, nem szabad elvárnunk semmilyen tiszteletet, de készen kell állnunk arra, hogy minden tiszteletet megadhassunk másoknak. Amikor elménk ilyen állapotba kerül, akkor lehetünk csak képesek arra, hogy állandóan vibráljuk az Úr szent nevét.

4.

Óh, mindenható Úr! Nem vágyom gazdagságra és szép nőkre. Azt sem akarom, hogy követőim legyenek. Csupán azt kívánom, hogy indokolatlan kegyedből életről életre szeretettel szolgálhassalak Téged.

5.

Óh, Nanda Mahárája fia, Krisna! Örök szolgád vagyok, mégis beleestem a születés és halál óceánjába. Kérlek, emelj ki engem a halál óceánjából, s parányi atomként helyezz Lótuszlábaidhoz!

6.

Óh, Uram, mikor díszíti már szememet a szeretet könnye? Mikor fog könnyem örökké hullani, mikor akad el a hangom, mikor áll már hajam égnek az elragadtatástól, ha szent neveidet éneklem?

7.

Óh, Govinda! Nélküled egyetlen pillanat többnek tűnik, mint tizenkét év, Ömlik a könnyem, mint az eső, s távolléted miatt az egész világot üresnek érzem.

8.

Senki mást nem ismerek, csak Krisnát, mint Uramat, s ez örökre így is marad. Még akkor is, ha szeretetből keményem bánik velem, vagy összetöri a szívemet azzal, hogy nem jelenik meg előttem. Bármikor azt teheti, amit csak óhajt, mert örökre és feltétlenül az én imádott Uram."

Nemrég elkezdtem olvasni egy könyvet, amit a napokban is sokszor előveszek, gondoltam megemlítem itt, hátha többeknek a kezébe kerül.

Kowalsky- Jéglanka meséi

A fenti linken elolvashatjátok a könyv hátulján szereplő ajánlót, melyből kiderül, hogy a könyv írója az élet nagy kérdéseire

keresi a választ, keresi az okokat és próbálja ezekre egy mese formájában ("mese felnőtteknek") megadni a választ. A hópelyhek világában találkozunk rengeteg történettel az emberek világából, melyeket végiggondolva jó útravalók a mindennapokhoz. Nekem nagyon tetszik a hangvétele, könnyen érthető, a különleges történeten keresztül pedig még inkább "olvastatja magát" a könyv. Amint a végére érek, úgy tervezem, hogy fogok írni erről egy hosszabb bejegyzés.

Kowalskyt nem tudom be kell-e mutatnom, de azért beszúrok ide 3 rövid videót, amiben őszintén beszél magáról, többek között a vallásokkal való kapcsolatáról is.

Kowalksy portré 1

Kowalksy portré 2

Kowalksy portré 3

Kowalsky a zenéjén, dalszövegein, könyvein és festményein keresztül is nagyon elgondolkodtató dolgokat alkot, rengeteg üzenete van a közönség felé, amelyek kapcsolódnak vallási (védikus, keresztény, buddhista) témákhoz, filozófiai kérdésekhez is és főleg az útkereséshez. Felhívja a figyelmet arra, hogy meg kell ismernünk önmagunkat, és ezt továbbgondolva kapcsolatunkat Istennel.

Személy szerint sokat köszönhetek neki, és a Kowalsky meg a Vega zenekar (illetve a régi felállású Black-out zenekar) munkásságának. Általában nekem a zene és a mögötte rejlő érzések nagyon sokat tudnak adni, a zenén keresztül valahogy könnyebben megértek dolgokat. Ha jó kedvem van, ha szomorú vagyok mindig van olyan dallam amit szívesen hallgatok és örömet okoz. 

Mindenkinek csak ajánlani tudom a könyvet és a zenekar albumait is, akik szeretnek elgondolkodni az életről, a világról és önmagukról.

Érdekességként beszúrok néhányat Kowalsky festményei közül is.

Kowalsky néhány festménye

Haribol!

A cím a kiskutyám nevét takarja. Ő egy westie, nagyon kis mókás természetű kutyus, öntudatos, kíváncsi és játékos :), igazi kis terrier! Ugyanakkor nagyon ragaszkodó és bújós is. 

Végre a hét első felében eljutottunk vele egy kozmetikushoz, ami rá is fért már. Mivel a westiek nem vedlenek, így sűrűn kell ritkítani (trimmelni) a szőrüket, hogy ne legyen túl tömött a bundájuk. A bőre miatt is fontos ez, hogy jól érezze magát és persze, sokkal szebb ha karban van tartva. Csatolok róla egy képet, bár nem sikerült túl jól. Olyan édesen tud nézni a gomb szemeivel :D Engem teljesen el tud varázsolni :)

Beszúrok ide egy videó hivatkozást, amin egy nagyon édi kicsi westie látható. :D Annyira aranyos a kis felfedező! :D Szerintem nézzétek meg, érdemes!

Haribol!

Rég nem írtam, úgyhogy most így témákra szedve állítom össze a bejegyzéseket inkább, kezdem először a munkahellyel.

Ahogy hétközben lenni szokott most is a napjaim nagy részét a munka tette ki, és az azzal járó utazgatás. El is fáradtam nagyon, főleg, hogy mostanában elég feszült a légkör az irodában.

Eléggé fárasztó még a mindennapos feladatok mellett a többiek furkálódásához és feszültségeikhez igazodni. És akkor még a főnökeimmel nem is találkoztam :) Mire ők is beérnek már a feje tetején áll az egész iroda... Néha elgondolkodom azon, hogy miért van szükség egy közösségben, ahol az emberek egymásra vannak utalva szurkálódásra és beszólogatásra. A kolléganőim közül ketten már lassan 10 éve együtt dolgoznak, tudják, hogy kinek mi a fájó pontja, mik a határai, mégis egymáson élik ki azt, amit a főnöküknek nem mondhatnak ki. 

Rossz ezt naponta látni, mert én nem vagyok ilyen típus, próbálom más szemszögből nézni a dolgokat. Nem feltételezem a főnökeimről, hogy nekem rosszat akarnak, hiszen azért alkalmaznak engem, mert a segítségükre vagyok. Ha engem úgymond ki akarnának készíteni vagy szándékosan piszkálni, azzal nekik sem lenne jobb. És ahogy ők mérlegelni szoktak, anyagilag sem jönnének ki belőle jól. Szóval ha valamit nem olyan hangnemben közölnek, ahogy nekem jól esne, azért nem szoktam felháborodni, mert megértem, hogy ők is feszültek, hiszen nekik azért mégiscsak nagy felelősség az, hogy nem csak magukért, másokért is felelnek, pl. nekem fizetést kell adniuk (sok egyéb kötelezettség mellett).

Azt sem mondom, hogy ez mindig jó megoldás, hiszen ha így gondolom is, egy rossz szó mégiscsak rosszul esik, és emiatt talán elfojtok sok ellenérzést, ami később üt vissza akár szorongás formájában.

Mindezeken felül még mindig úgy gondolom, hogy szerencsém van, mert megbecsülik a munkám és őszintén megköszönik. Bár a kolléganőim szerint naiv vagyok, hogy ezt elhiszem, valahogy akkor is úgy érzem vagyok inkább naiv, mint hogy bántsam pl. őket is magam körül, és egész nap azt hajtogassam, hogy milyen rossz embereknek/célokért dolgozom. Minden mondat amivel ezt igazolják, csak a saját helyzetüket nehezíti szerintem, mert még annyira sem lesz kedvük a dolgukhoz. Amit pedig nem szeretünk csinálni, abból jó nem fog kisülni.

Végül azt hiszem most is tudtam haladni a munkahelyi dolgokkal ahogy szerettem volna, ez egy kicsit megnyugtat. Sikerült pár apró újítást is bevezetni, ami könnyíti a munkám, tanultam és fejlesztettem magam néhány téren a héten. Most épp egy kiállításra készülünk, ahol valószínűleg egy makettet is készíteni fogunk, nagyon várom már! :D Jó kis csapatmunka lesz. Izgalmas mindig egy-egy ilyen kiállítás, az előkészülete és a végeredmény is. Újabb ötletek, újabb megvalósítások, és remélhetőleg jó eredmény. Azt hiszem ez csak lelkesedéssel megy.

Talán a munkáról ennyi elég, vagy túl sok is....

Még annyit, hogy egyik nap találkoztam egy sankirtanos bhaktával. Előtte épp rohantam valahova munkaidőben sajnos, amit nagyon nem szeretek, mert mindig kapkodás előzi meg... azt sem tudtam hol áll a fejem. Aztán visszafelé jövet nagy felüdülés volt vele beszélgetni. Nagyon érdekes, hogy pár napon belül Gábor is olyankor futott össze bhaktákkal, amikor rossz kedve volt és mindkettőnknek nagyon jót tett. Valahogy mindig úgy rendezi Krisna, hogy kiutat mutassanak nekünk a bhakták a vidámságukkal és az általuk képviselt tanításokkal az aktuális helyzetünkből. Pont arról beszélgettem a prabhuval, hogy sokszor a látszólag rossz helyzetek is vezethetnek jóra, nem kell emiatt elkeserednünk. Nagyon jó gondolat! 

A bhaktától kapott Vissza Istenhez Magazint pedig kölcsönadtam egy kolléganőmnek, aki általában lelkesen olvassa a magazint, s a mostani gyermeknevelés téma nagyon érdekelte. Várom, hogy mi lesz a véleménye az abban olvasottakról.

Az blogírás ötlete pár napja merült fel bennem, s tegnap délután el is kezdtem a "blogcsinosítást", így azt hiszem mára elérte a nekem tetsző formáját. Őszintén szólva elégedett vagyok az eredménnyel, ahhoz képest, hogy nem csináltam még ilyet. Szerencsére a google-ben kutatva sok hasznos infot találhat az ember.

Próbáltam egy egységes képet összerakni, olyan illusztrációkkal, amik közel állnak hozzám -a lehetőségeimhez mérten.

A blogom címében szereplő "Alapadma" név az indiai táncok iránti érdeklődésemből fakad (erről majd részletesebben későbbi bejegyzéseimben fogok írni). Az indiai táncok többségében egységes kézmozdulatokat, ún. mudrákat használnak, melyekkel megismerkedve az Alapadma elnevezésű fogott meg leginkább. A mozdulat a táncban a "nyitott lótusz", valamint a szépség megjelenítésére szolgál. A lótusz képe mellett láthatjátok a kéztartásról készült fotót is.

Azért is gondoltam ezt a motívumot használni, mert a lótuszvirágnak jelentősége van a Krisna-tudatban is, amelyben nem titkoltan próbálok minél inkább elmerülni. Ezen kívül rengeteg jelkép társul ehhez a virághoz (ezekről bővebben olvashatsz itt). Másrészt pedig érdekes megemlíteni a fejemben társított gondolatokat a nyitott és csukott lótusz hasonlatán. Ez kicsit azt szimbolizálja nálam, hogy az ember elzárkózik a többiektől, mint ahogy a csukott lótusz szirmai is elfedik a középső részét, vagy nyitott feléjük mint a kinyílt lótusz. Próbálom az életem úgy irányítani, hogy minél nyitottabb tudjak lenni mások felé, bár vannak időszakok és helyzetek, amikor ennek az ellentéte valósul meg. Nyitottnak lenni és annak maradni egy kitűzendő cél számomra, amire ez a kép is emlékeztethet.

Mivel a Krisna-tudat meghatározó az életemben, mondhatnám, hogy egy alapot ad mindenhez, így természetes, hogy Krisna és Srímati Rádhárání képe is szerepel a fejlécben.

A láblécben pedig egy modern fuvola található, melynek fő oka, hogy Krisna fuvolán játszik a lelki világban. Ezen kívül nekem is álmom, hogy megtanuljak fuvolázni. Ahogy egy jó ideig a tánc is csak mint álomként szerepelt az életemben, remélem, hogy mihamarabb ez is megvalósul.

A háttér készítése véletlenszerűen alakult ilyenné, a Photoshop funkcióinak próbálgatása közben. Azt hiszem végül olyanra sikerült, amilyennek szerettem volna.

Gouranga!  

Sziasztok! Haribol!

Eljött az idő végre, hogy megírjam a legelső bejegyzésem! Az blog-írásom ötletének okát nem is tudnám pontosan megmondani, egyszerűen van hozzá kedvem, és tudok is rá elég időt szánni.

Mélyebb oka lehet, amit igazán most fogalmazok meg először magamnak is, hogy segítse valahol a lelki fejlődésem. Úgy ahogy általában az életem legtöbb területét szeretem összekötni lelki dolgokkal, így a blogírásnak is lehet ilyen oldala. Ahogy összegzem pl. egy-egy napom, leírom a velem történteket, a tetteim és azok következményeit, egyúttal át is értékelem azokat, és le tudom vonni belőlük a későbbiekben hasznomra váló következtetéseket. Talán segíthet tudatosabban átlátom az életem, tehát önismereti szempontból is jó lehet. Ha pedig valaha is eljut ez a blogolás olyan szintre, hogy ehhez kommenteket is fűznek olvasók, az még inkább elősegítheti ezt a folyamatot.

Másrészt pedig meg is örökítem az életem egy szakaszát, így bármikor visszaemlékezhetek majd ezekre. Ugyanakkor az itt összegyűjtött dolgokkal, amik nap mint nap foglalkoztatnak, remélem, hogy sikerül egy olyan tartalmat összeállítanom, ami mások számára is érdekes lehet.

Még soha nem írtam blogot, azt hiszem idő közben fogok ráérezni a blogírás rejtelmeire. Addig nézzétek el nekem, hogy pontosan nem is tudom meghatározni, hogy naplószerűen magamnak vagy több embernek címezve írok-e. Megpróbálok majd minél sűrűbben hírt adni magamról és friss információkat begyűjteni érdekes dolgokról, ha van kedved szeretettel látlak itt :D !!

Gouranga!